Kézzel húzott aljzatkiegyenlítő anyagszükséglet kalkulátor
Eredmény
🧱 Kézzel húzott aljzatkiegyenlítő – mennyi kell és mikor használjuk?
A kézzel húzott aljzatkiegyenlítők a klasszikus, sűrűbb, habarcs jellegű kiegyenlítő anyagok, amelyeket nem önterülő módon dolgoznak be. A kivitelezők hosszabb léccel, síneken vezetve húzzák el a friss anyagot, jellemzően nagyobb rétegvastagságban.
📐 Átlagos anyagigény (25 kg-os zsák esetén)
| Vastagság (mm) | Anyagigény (kg/m²) | 1 zsák hány m²-re elég? |
|---|---|---|
| 10 mm | ~20 kg/m² | kb. 1,25 m² |
| 20 mm | ~40 kg/m² | kb. 0,6 m² |
| 30 mm | ~60 kg/m² | kb. 0,4 m² |
💡 A kalkulátor 2000 kg/m³ sűrűséggel számol, amely jellemző az ilyen típusú anyagokra.
🎯 Mikor érdemes kézzel húzható kiegyenlítőt használni?
- Ha a rétegvastagság nagyobb (15–50 mm)
- Ha nem kritikus a tökéletes síkfelület (pl. járható alapréteg)
- Ha költséghatékony megoldás kell (olcsóbb, mint az önterülő)
- Ipari padlók, garázsok, teraszok előkészítése esetén
- Régi, durva betonfelületek korrekciójára
⚠️ Mire figyelj?
- A kézzel húzható kiegyenlítőt nem szabad túl hígra keverni, mert elveszíti a teherbírását.
- A réteg síkba húzása lécezéssel és szintezéssel történik, nem magától terül.
- Ha padlófűtés kerül alá, figyelj az előírt minimális rétegvastagságra!
❓ Milyen kérdésekre ad választ ez a kalkulátor?
- Mennyi kézzel húzható kiegyenlítő kell 25 m²-re?
- Hány zsák szükséges 2 cm-es réteghez?
- Hogyan számoljak tartalékot?
- Mekkora anyagszükséglettel számoljak vastagabb kiegyenlítésnél?
- Hol olcsóbb megoldás, mint az önterülő padlopon?
Szólj, ha szeretnéd, hogy készítsek hozzá összehasonlító táblázatot az önterülő és kézi verziók között, vagy jöhet a következő kalkulátor!
🧱 Használnak még nem önterülő aljzatkiegyenlítőt?
✅ Igen, de jellemzően:
- nagyobb rétegvastagsághoz (20–50 mm vagy afölött),
- ipari padlók előkészítésére (pl. csarnokokban),
- közepesen sík aljzatra, ahol nem kell tükörsima felület,
- ahol olcsóbb megoldásra van szükség, és nem kritikus a végső sík.
🔧 Mi a különbség az önterülő és a kézzel húzott között?
| Önterülő aljzatkiegyenlítő | Nem önterülő (kézzel húzott) | |
|---|---|---|
| Keverés után | Folyós, szinte magától terül | Sűrűbb, habarcs állagú |
| Felhordás | Húzóval segítik, de terül magától | Húzóléccel, sínekkel húzzák síkba |
| Felület simasága | Tükörsima, burkolásra kész | Kevésbé egyenletes |
| Rétegvastagság | 2–30 mm | 10–50 mm (vagy több) |
| Ár | Drágább | Olcsóbb |
| Gyorsaság | Gyorsabb kivitelezés | Lassabb, munkaigényesebb |
🛠 Mikor használják még?
- Lépcsőkön, rámpákon – ahol az önterülő elfolyna
- Kültéri előkészítésnél, ahol úgyis jön rá más réteg
- Ipari padlók alá → ha csak alapkiegyenlítés a cél
- Szintezéshez vastag rétegben (és olcsón)
💡 Összefoglalva:
🔹 Önterülő aljzatkiegyenlítő = modern, precíz, gyors, burkolásra kész
🔹 Kézzel húzott változat = még létezik, de főleg speciális esetekre, nagyobb vastagságra, vagy költséghatékony megoldásként